2013. január 1., kedd

2012 Szilveszter, avagy ...

...miért érte meg mégis nem otthon maradni és vastag plédbe burkolózva sorozatot nézni.

A vicces:
"Hát, nekem olyan tinilányos érzésem van nagyon, szerintem olyan 22-23 lehetsz, egyetemista vagy éppenhogy végzett..." (ami persze igaz, de ez a koromról az égvilágon semmit nem árul el)

A frenetokomikus: (most alkottam ezt a szót, érzésem szerint ez illett legjobban a helyzetre)
"Persze, nálad ez nem gond, mert te vékony vagy...."

És a megdöbbentő, de nagyon :
"Persze, szemügyre vettük a jelenlévőket, a nagy átlagot, ami rendben is volt, de téged már az elején kiszúrtunk; láttunk egy nagyon csinos fiatal hölgyet, aki valahogy különlegesebb volt, mint a többiek."

...

Továbbra is úgy érzem viszont, hogy ha végig számomra lelkesítő dalokat szeretnék hallgatni egy partin, akkor nekem kell házibulit szerveznem, viszont mostanra az is bizonyított tény, hogy a dalszövegek ismeretének hiánya legalább olyan mértékben járul hozzá az általános hangulatcsökkentéshez, mint a '90-es évek Balatoni nyár című "megaslágere" vagy a '80-as évek bármely darabja (de különösen a Cheri, Cheri Lady című Modern Talking remekmű) , tehát még nekem is van teendőm. Mert az mégsem járja, hogy az ember még a Hit the Road Jacket sem tudja végigénekelni.

Na jó, egy szám azért ment, szövegestől, dallamostól, koreográfiástól...


Yes, I was, finally, I really was.

1 megjegyzés:

  1. Juj, hát ezek fantasztikus mondatok, végre látja valaki a lényeget. ;-)

    De te jó isten, ez a Cheri, Cheri Lady, ennél már nincs lejjebb. O.o Azért örülök, hogy a Mamma Mia megmentette az este becsületét - ha a teljes este zenei borzalmait nem tudta is ellensúlyozni. :)

    VálaszTörlés