I do, I do, I do

Egyik tanítványom említette, hogy kedvenc költője Kosztolányi, és mindig úgy érzi, ő a reinkarnációja, mert az általa megélt érzéseket fogalmazza meg, úgy, ahogy ő is tenné, ha értene az íráshoz. Így gondoltam, megkeresem a versei angol fordítását, hátha kialakulhat belőle egy jó kis feladat. Angol változatokat végül kevéssé találtam, de rábukkantam erre a gyöngyszemre.

Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani 

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindíg, mindíg játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani, mindent, mi élet,
havas telet és hosszú-hosszú őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubinteát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
ez az utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyörész az ablakunk alatt?
Akarsz-e játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz-e játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?

A verses oldal egyik hozzászólója szerint ez egy "szokásos semmiről nem szóló vers amit mindenki imád, semmi érzés, felsorolás..."
Ellenben egy másik azt írja: "gyönyörű vers, ha megtalálom az igazit, ezzel a versel(sic!) kérem meg a kezét".

Tehát van, aki érti a lényeget. Érti, hogy az a semmi, amiről ez a vers szól, valójában a minden. És ez az, amire én biztosan igent mondanék. Ez az, amire érdemes.

Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?

I do.