2014. május 18., vasárnap

3. Artmozik éjszakája címszavakban

Messze-messze jobb, több, mélyebb, relevánsabb, elgondolkodtatóbb és meghatóbb, mint arra számítottam. Rengeteg fontos párbeszéd, kortól és nemtől függetlenül érvényes - olykor metaforikus - helyzet és tükröt tartó gondolat szerepel benne, és a téma alapos kidolgozottsága a dilemmák újabb és újabb árnyalt rétegeit tárja fel a néző előtt. Úgy érzem, hogy a könyv jelentős részét sikerült megjeleníteni a vásznon - bár nem olvastam az eredeti művet. A szereplőválogatás tökéletes, a tempó, az arányok hibátlanok, Gillian Anderson pedig fergeteges. Otthoni példány beszerzésre előjegyezve.
Már megint lakótársat keresünk
Egy tíz évvel ezelőtti, Erasmus-egyetemistákról szóló, akkor kétrészes sorozat harmadik, és egyben záródarabja. A Grace - Monaco csillaga cannes-i bukása után egyáltalán nem bántam, hogy végül ez került a programba. Vicces - értsd: térdcsapkodósan,"olyanhangosanröhögaközönséghogynemhallaniakövetkezőpoént" vicces -, és a franciákra jellemző sallangmentességgel ismét sikerül a hollywoodi kezekben talán kliséhalommá silányuló helyzetekből eredeti és hiteles, mégis érzelmekkel teli filmet létrehozni. Ráadásul szinte tapintani lehet a New York-i multikulturális valóságot, ami ebben a pillanatban leckének sem utolsó. Kétségtelenül az este fénypontja számomra. Otthoni példány beszerzésre előjegyezve.
Llewyn Davis világa
Nos...hogy a pozitívumokkal kezdjem, a filmbeli népdalok számomra is meglepő módon tetszettek, sőt, vonzottak, kíváncsi voltam rájuk, jól esett hallgatni őket. A filmről ugyanez már nem mondható el. A saját élhetetlenségébe belebukó - bár a vászonról is átütően tehetséges, lenyűgöző előadó - művész (zenész) minden tanulság és katarzis nélküli története nem olyasmi, amire két órát kellene áldoznom az életemből, mivel semmiféle érzelmi vagy intellektuális töltéssel vagy tanulsággal sem szolgál. Bár Á. és R. nagy örömére ismét bőven kapunk New York-i valóságot, az elhozható élményt a soundtrack is kitűnően biztosítaná. Na jó, az operatőri munka önmagában dicséretet érdemel az atmoszférateremtő képekkel - kár, hogy ezt a tartalmat kellett ilyen módon közvetíteni. És mondtam már, hogy a főszereplő, Oscar Isaac zseniálisan énekel? Mármint, teljesen elvarázsolt népdalokkal...engem... Mr. Grossman, ezt elszúrta.

Nyers, erős, kíméletlen, és kíméletlenül igaz. Csak azt nem értettem, hogy miért. Kicsit többet szerettem volna megtudni Joe korábbi életéről, motivációjáról, bár tény, hogy az elmúlt 15 év tapasztalatai után a lényeg így is érthető. Számomra a legfontosabb kérdés, amelyet ez a kicsit túlságosan életképszerű film felvet, az, hogy az erőszak áldozatai felnőttként - vagy felnövekedve - hogyan próbálnak megbirkózni saját elszenvedett fájdalmukkal: elhárítják a felelősséget, és elszámoltatandó bántalmazóik helyett másokon torolják meg embertelen és brutális módon a sérelmeket, továbbörökítve a maradandó károkat, vagy vállalják a felelősséget a saját életükért, és (meg)küzdenek a saját démonaikkal, miközben arra törekednek, hogy eközben az ártatlanoknak minél kevesebb szenvedést okozzanak. Szerintem ez a gondolat mindenkor érvényes, és talán soha annyira, mint manapság. Az alakítások elsőrangúak, és  a veszteségérzés mellett a pozitív kicsengésű lezárás rendkívül felemelő, csak a miértre hiányzik kicsit a válasz. Persze nem a végén, ott az elcsendesült vihar utáni tiszta, friss levegő pont elég.
Nos...írnék szívesen hosszan róla, de az igazság az, hogy nyitott szemmel sikerült végigaludnom az egész filmet anélkül, hogy legalább annyi információra emlékeznék a tartalmából, mint amennyi az előzetesben szerepelt. R. szerint "ez az Amelie csodálatos élete akciófilmben", és ha ő mondja, hát elhiszem. Ettől függetlenül nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez bármennyire is fokozza a lelkesedésemet. Wes Anderson általában feladja nekem a leckét, nagyon igyekszem szeretni (A fantasztikus Róka Úrnál sikerült), de valami mindig közénk áll. Azért lehet, hogy megnézem majd ébren is.

Hangulat: 5*
Társaság: 5**
Aterparty: bevásárlás a biopiacon
Szombati alvásmennyiség: 2 óra
Lesz-e következő moziéjszaka? Naná!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése