Sokáig húztam, hogy megnézzem, nem véletlenül. Most, hogy elkészült a(z egyelőre) trilógia harmadik része, éreztem, hogy itt az idő, legyünk túl rajta. Az elvárásaimhoz képest nagyon kellemesen csalódtam. Zseniális filmek, egytől egyig. Teljesen életszerű minden helyzetük, és ennek éppen, hogy nem kell egyet jelentenie a boldogság lehetetlenségével - akkor is, ha sok-sok feladat elé állít a sors.
A második rész autós vitája és kiborulása, illetve a harmadik rész drámai színezete egyértelművé teszi, hogy nem a konfliktusok jelenléte/hiánya határozza meg azt, hogy miért lesz az egyik emberrel a családi élet olyan, "mintha csak egy óvodát vezetnétek közösen", miközben egy másikkal ugyanez az élethelyzet, akár konfliktusokkal és sok-sok nehézséggel együtt is a helyes választás. Csak a bizonyosság van, belül, már a kezdetektől - és a kézzelfogható eseményektől függetlenül -, hogy Ő az. Ő az, akivel lenned kell.
Every single of my exes are now married. Men go out with me, then we break up, and then they get married. And later they call me to thank me for teaching them what love is and that I taught them to care and respect women. You know I wanna kill tem! Why didn't they ask me to marry them? I would've said no but at least they could've asked! But it's my fault, I know it's my fault because I never felt it was the right man. Never.
Nem a problémák hiánya fogja igazolni, hogy helyesen döntöttél, és nem kizárólag a konfliktusok lesznek azok, amelyek elbizonytalanítanak. A lényeg sokkal előbb megszületik: akkor, amikor felismered, hogy ő az, aki a kemény időkben is, "jóban és rosszban" (mert lesz rossz, lesz nehéz, ez biztos, ez elkerülhetetlen) boldoggá tesz majd. Azt pedig, hogy ez ott van-e vagy sem - belül, a kezdetektől -, egyszerűen csak tudod. Mindig tudod.
I don't wanna be one of those people who are getting divorced at 52 and falling down into tears admitting that they never really loved their spouse and they feel that their life's just been sucked up into a vacuum cleaner.
Nem. Én sem. És ezért nem lehet megalkudni. Mert a sors nem kímél, és egy napon könyörtelenül szembe fog jönni az, akit elveszettnek hittél, vagy sosem vártál meg, és abból már nem lehet törés nélkül kikerülni. Mint ahogy azt a harmadik filmben látjuk. Az első jelenet számomra végtelenül szívszorító, mert arra a helyzetre egyszerűen nincs jó megoldás. Csak a megelőzés.
Soha nem szeretnék hasonló helyzetbe kerülni. Soha. És ezt valóban meg lehet előzni. Mert tudod. Mindig tudod. Nagy bátorság, türelem és hit kell ahhoz, hogy e bizonyosság szerint cselekedj, de érdemes. Mielőtt túl késő lesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése