Én ezt még soha, senkitől nem hallottam ilyen világosan és lényegretörően. Zseniális.
Charlie Chaplin a 70. születésnapján írta az alábbiakat:
1. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy a kínok, a
szenvedések és érzelmi fájdalmak csak figyelmeztető jelei annak, hogy a
saját igazságom ellenében élem az életem. Ma már tudom, hogy ez:
HITELESSÉG.
2. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy mennyire tud bántani valakit az, ha rá akarom erőltetni a vágyaimat, miközben
az idő még nem jött el erre, illetve az adott személy még nem állt
készen rá, még akkor is, ha ez a személy én magam voltam. Ma ezt úgy
hívom: TISZTELET.
3. Amikor elkezdtem szeretni önmagam,
felhagytam azzal, hogy másfajta élet után vágyakozzak, és láttam, hogy
minden, ami körülvesz, az valójában egy lehetőség arra, hogy fejlődjek.
Ma ezt úgy hívom: ÉRETTSÉG.
4. Amikor elkezdtem szeretni
önmagam, megértettem, hogy minden körülmények között a megfelelő helyen
és időben vagyok, és minden a megfelelő pillanatban történik. Így
nyugodt lehetek. Ma ezt úgy hívom: ÖNBIZALOM.
5. Amikor
elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy raboljam a saját
időmet, és abbahagytam a jövőre vonatkozó nagy tervek gyártását. Ma csak
olyan dolgokat cselekszem, amik örömet okoznak nekem és boldoggá
tesznek. Olyan dolgokat, amik felvidítják a szívemet. Mindezt a magam
módján csinálom, a saját ritmusomban. Ma ezt úgy hívom: EGYSZERŰSÉG.
6. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felszabadítottam magam azok alól a
dolgok alól, amik nem tettek jót az egészségemnek - ételek, emberek,
dolgok, helyzetek és minden, ami elvitt önmagamtól. Először ezt a
hozzáállást egészséges egoizmusnak tartottam. Ma már tudom, hogy ez:
ÖNMAGAM SZERETETE.
7. Amikor elkezdtem szeretni önmagam,
felhagytam azzal a próbálkozással, hogy mindig igazam legyen, és azóta
sokkal kevesebb alkalommal tévedtem. Ma ezt úgy hívom: SZERÉNYSÉG.
8. Amikor elkezdtem szeretni önmagam, elutasítottam, hogy a múltban
éljek és a jövő miatt aggódjak. Most, csak a pillanatnak élek, ahol
MINDEN történik. Ma napról napra élem az életem és úgy hívom:
BETELJESEDÉS.
9. Amikor elkezdtem szeretni önmagam,
észrevettem, hogy az elmém képes arra, hogy zavarjon és beteggé tegyen.
De ahogy összekapcsoltam a szívemmel, az elmém nagyon hasznos
szövetségessé vált. Ma ezt úgy hívom: A SZÍV BÖLCSESSÉGE.
10.
Nem kell, hogy féljünk a vitáktól, összekülönbözésektől vagy bármilyen
problémától önmagunkkal vagy másokkal. Még a csillagok is összeütköznek
néha, és a találkozásukból új világok születnek. Ma már tudom, hogy EZ
AZ ÉLET.
...
A feketével szedett gondolat egy hete fogalmazódott meg bennem, szinte szó szerint így. Egy hét pedig nagy idő, bőven elég ahhoz, hogy eldöntsük, elindulunk-e az immár nyilvánvalóan saját utunkon, vagy sem. Én el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése