don’t even know me
I’m not invisible,
I’m simply wonderful
I feel my heart for the first time racing
I feel alive, I feel so amazing
Ideje bántalmazás és félelem nélkül, szabadon és boldogan élni. Létezik ilyen világ, és fontos, hogy megismerje mindenki, aki eddig csak az elnyomással találkozott.
A bántalmazott - rendszeres fizikai vagy verbális erőszak elszenvedőivé váló vagy megfélemlített, esetleg társuk káros szenvedélyei miatt örökös létbizonytalanságban élő - nők gyermekei értelemszerűen maguk is bántalmazottá és kiszolgáltatottá válnak, tehát a két jelenség erőteljesen összefügg. A szülők (és más felnőttek) frusztrációja levezetésének céltáblájává váló gyermekek esete pedig jól ismert.
A leglényegesebb felismerni, ha valóban bántalmazásról van szó, és felhívni a figyelmet arra, megmutatni, hogy létezik kizárólag szeretetteljes bánásmód; hogy a veréstől senki nem lesz erősebb, csak megtört; hogy a megszégyenítés nem nevel alázatra, csak az önbecsülést pusztítja, és hogy senkinek, de senkinek nincs joga ahhoz, hogy kezet emeljen egy másik emberre, különösen nem azért, mert az kiszolgáltatott helyzetben van. Ez a másik iránti felelősséggel való visszaélés, amelynek semmilyen módon nincs létjogosultsága, mert sosem épít, csak rombol, végzetesen.
Ideje hallatni a hangunkat, minden érintettnek meg kell tudnia, hogy nincs egyedül, és nem kell tűrnie.
A bántalmazást nem kell elviselni. És nem szabad félni kilépni.
Ki kell lépni azon az ajtón, vissza se nézve. Annál, amit így magunk mögött hagyunk, csak jobb vár ránk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése